Hány a magyar? Itt vannak a friss népszámlálási adatok
A tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség.
Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.
A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, 21 százalékuk Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése. 165ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor.
„A tavalyi népszámlálás során 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a KSH. A teljes körű digitalizáltságnak és az adminisztratív adatbázisok használatának köszönhetően ennek az óriási adattömegnek a feldolgozása a korábbi papíralapú összeírásokhoz képest jelentősen felgyorsult. A népszámlálási adatok feldolgozása ősszel fejeződik be. Ekkor teszi közzé a hivatal valamennyi témában a részletes adatokat” – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
„Az adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisából egyéni igények szerint lekérdezhetők. Emellett a legfontosabb jellemzőket hagyományos táblázatok formájában is közreadja a hivatal. Az adatok felhasználását térképes megjelenítés is segíti” – tette hozzá Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.
