A nyugdíj fogalmát újra kell írni a magyar törvényekben!

Javaslatok a nyugdíjrendszer korszerűsítésére:
Először is újra kellene fogalmazni a "NYUGDÍJ" definícióját
Ha feltesszük a kérdést, hogy mi a nyugdíj, hamar rájövünk, hogy nem is egyszerű általánosan elfogadható választ adni rá.
Segít minket ebben a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 97. évi 81-es törvény (u.n. nyugdíjtörvény), és a 28 EU tagállam miniszterelnöke által elfogadott és aláírt Szociális Jogok Európai Chartája című nyilatkozat.
A nyugdíjrendszerek alapvetően két célt tűznek maguk elé:
- a nyugdíjazáskor kieső munkajövedelem pótlását, tehát azt, hogy az életpálya során a fogyasztásban ne következzen be drasztikus visszaesés nyugdíjazáskor; és azt követően, valamint
- az időskori szegénység enyhítését, tehát azt, hogy legalapvetőbb szükségletei fedezésére mindenki jusson legalább egy alacsony összegű időskori bevételhez.
A hosszú távú hitelességet, a rendszerben való minél magasabb fokú részvételt az olyan struktúrák segítik jobban, ahol az egyén nagymértékben meggyőződhet arról, hogy amit aktív életpályája során elvonnak tőle (magyarul egész élete során fizeti a munkabéréből levont járadékot), azt – várható értéken – visszakapja nyugdíjas korában úgy, hogy annak reálértéke – és relatív értéke – megmarad.
A fentiekből adódóan javasolják a következő nyugdíj definíció használatát:
Mi a nyugdíj?
A nyugdíj társadalmi szolidaritáson alapuló, biztosítási elven működő rendszeres pénzbeli jövedelem. Feladata az egyén megélhetésének és – aktív időszakában elért – társadalmi pozíciójának megőrzése teljes élete során. Az egységes kötelező munkanyugdíj mindenkori fedezetét az állam feltétel nélkül garantálja.