A német fékek: válaszúton a biztonság és haladás között

A német szövetségi alkotmánybíróság megakadályozta a kormány fejlesztési és beruházási terveit. A döntés várhatóan gátolja Németország versenyképességének javulását és az EU költségvetési szabályainak reformját is befolyásolhatja - olvashatjuk a Ludovika.hu blogjában.

A német fékek: válaszúton a biztonság és haladás között

Az elmúlt napokban rendkívül sok figyelem irányult a német szövetségi alkotmánybíróság egyik döntésére. A testület szerint alkotmányellenes volt az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány azon döntése, amelynek értelmében a koronavírus-járvány leküzdésére megszavazott hitelek közül 60 milliárd eurót a klímavédelmi alapba csoportosított át.

A kormány ebből az összegből tervezete finanszírozni a magas energiaárak leszorításához szükséges intézkedéseket, valamint egyéb, a zöld és digitális átállási programot vagy a fűtés-korszerűsítési és vasútbővítési projekteket. Az alkotmánybíróság döntése lényeges fejlesztési beruházásokhoz szükséges források felhasználását akadályozta meg, és milliárdos költségvetési hiányt hagy a kormány kasszájában, amelynek így a jövő évi költségtervezetet is újra kell számolni.

A szövetségi alkotmánybíróság döntése egy 2009-es törvény értelmében született, amely egy úgynevezett adósságféket vezetett be. A jogszabályt a 2008-as gazdasági válság után fogadták el és az volt a célja, hogy megakadályozza a szövetségi kormány eladósodását. A törvény megtiltotta a tartományok kormányai számára a hitelfelvételt, és előírta, hogy a szövetségi költségvetés legfeljebb a GDP 0,35 százaléka alatti mértékű adósságot halmozhat fel évente. A szóban forgó 60 milliárdos euró kölcsön ezt a küszöböt lényegesen meghaladja, de a pandémia miatti válság hatásainak kezelése érdekében a német kormány lazított a hitelfelvételi szabályokon. Hasonlóan lazítottak a szabályokon, amikor az orosz-ukrán háború fényében a német haderő modernizálása céljából átcsoportosították a költségvetési tételeket. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban nem minősül rendkívüli esetnek, így az adósságfék szabályát ismét alkalmazni kell.

Vagyis, egy gazdasági válság időszakában elfogadott törvény miatt Németország nem halmozhat fel adósságot – ami alapvetően tekinthető pozitívumnak. Jelenleg az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alig lépi túl a 60 százalékot, ami alacsonyabb, mint az euróövezet 90 százalékos átlaga Sokkal megnyugtatóbb, mint a belga, portugál, spanyol, francia 110 százalékot meghaladó államadóssági ráta vagy az olasz és görög 140, illetve 160 százalék fölötti arány. Csakhogy az olcsó orosz energiahordozóktól való „függetlenedés” miatt a hagyományosan nagy energiaigényű német ipar, és így az EU legnagyobb gazdasága jelenleg gondban van.
Németország gazdasága az év első három hónapjában stagnált, majd a második negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben a 0,1 százalékkal csökkent a második negyedévéhez képest, az árakkal, a szezonális és a naptári változásokkal kiigazítva. Az iparnak és a gazdaságnak égető szüksége van a befektetésekre, ám az eladósodottságtól való (némileg jogos) aggodalom miatt, a szükséges modernizációs folyamatokat jelenleg Németország nem tudja véghez vinni. Ez viszont ismét napirendre tűzi azt a kérdést, hogy mikor és mennyi államadósság az ideális konstrukció.

A gondos tervezés és szigorú államháztartási szabályok hosszútávon általában kiszámítható gazdasági környezetet eredményeznek. Vannak viszont olyan időszakok, amikor szükség van kritikus jellegű beruházásokra ahhoz, hogy egy adott ország gazdasága fenn tudja tartani versenyképességét. Az orosz energiahozókkal való szakítás után a német ipar a 22-es csapdájában találta magát: a jelenlegi energiaárak mellett gazdasága nem tud versenyképes lenni, az eladósodottságtól való félelem miatt viszont nem készült fel egy energiahordozó váltásra és jelenleg úgy néz ki, egyhamar nem is fog. Ez viszont versenyképességének további csökkenéséhez fog vezetni. Európa vezető gazdaságának versenyképességi romlása nemcsak a németországi lakosoknak fájna, hanem bizony nekünk is, hiszen az elmúlt évtizedekben Németország volt a legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

Az egyes országok – elsősorban gazdasági – versenyképességét számos mutató komplex számításával lehet mérni. A nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (International Institute for Management Development, IMD) által kidolgozott rangsort széles körben elismerik. Az intézet egy ország versenyképességét több dimenzió mentén vizsgálja, így a gazdaság, az üzleti szféra, a kormányzat hatékonysága, valamint az infrastruktúra szempontjából elemzi. Egyes dimenziókhoz több komplex mutatót dolgoztak ki, így például a gazdaság versenyképességnél a fogyasztói árakat, az üzleti szféra esetében az adózási környezetet, vagy az infrastruktúránál a lakosság egészségi állapotát is figyelembe veszik. Összesen több, mint 330 szempont vizsgálatával és azok súlyozásával alakul ki egy mérőszám, majd ezek alapján rangsorolják az országokat.

A 2023-as ranglista első helyezettjei Dánia, Írország és Svájc, amelyeket Szingapúr követ. Németország a nem túl hízelgő 22-ik helyet foglalja el és olyan országok előzik meg, mint például Csehország vagy Katar. Az uniós első helyezettel, illetve a legjobb ázsiai ellenféllel összehasonlítva úgy tűnik, hogy Németország különösen az alapvető, illetve a technológiai infrastruktúra tekintetében van lemaradva, hiába vezet a tudományos infrastruktúra területén. Mindezekből levonhatnánk azt a következtetést, hogy egy kölcsön felvételével Németország viszonylag könnyedén tudná orvosolni lemaradását, ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

Ha csak ennyin múlna, könnyen függhetne a versenyképesség attól, hogy az egyes országok mennyi kölcsönt hajlandóak felvenni, hogy a legújabb technológiába fektethessenek – annak reményében, hogy az előbb-utóbb megtérülne. Ezen logika alapján Németország is lazíthatna az adósságfék szabályán és könnyedén megoldhatná gazdasági és versenyképességi kérdéseit. Csakhogy a dobogós helyen szereplő Írország, Dánia de még az ötödik helyezett Hollandia is alacsonyabb államadóssági rátát halmozott fel, mint a rendkívül takarékos Németország.

Úgy tűnik, a jellemzően kisebb országok rugalmasabb intézményei gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogyan azt Németország az utóbbi időben tette. Emellett nyilván az is lényeges szempont, hogy milyen egy adott ország gazdasági szerkezete: inkább szolgáltatások vagy termékek terén rendelkezik komparatív előnnyel. Végezetül az is érdemes figyelembe venni, hogy a fejlett gazdaságok esetében egy magas államadósság lassíthatja a gazdasági növekedést, így Németország esetében sem garantálható a gazdasági növekedés. Vagyis, egyáltalán nem biztos, hogy a német gazdasági modell a közeljövőben továbbra is annyira sikeres lehet, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alaposan átírja a versenyképesség eddigi szabályait és valószínű, hogy egy ipari gyártásra berendezkedett ország ennek nem lesz nagy nyertese. Ettől függetlenül, a jó minőségű termékekre szükség lesz, így korai lenne a német – és így a magyar gazdaságot különösebben félteni.

Ezzel ellentétben több aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi helyzetben a német kormány esetleg hajlamosabb lehet az uniós fiskális politikákat szabályozó keretrendszer nagyobb rugalmasságát támogatni. A pandémia okozta súlyos gazdasági károk enyhítése érdekében a tagállamok ideiglenesen felfüggesztették a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) szabályait, azonban a mentességi záradéka 2024-ben megszűnik és az új szabályok elfogadása és bevezetése 2023 végére várható. A SNP-t nagyon sok kritika érte, amelyek leginkább a jelenlegi németországi helyzethez hasonló esetek orvoslását nehezítik meg – vagyis azt, hogy egy-egy tagállam infrastruktúrákba való beruházás céljából nagyméretű kölcsönt vehessen fel. Bár várható, hogy az Európai Bizottság szigorúan ellenőrizné a költségvetési tervezeteket, mégis fennáll a veszély, hogy egyes esetekben a tervezett befektetések mégsem térülnének meg, vagy nem a tervezett időszak alatt. Ez viszont azzal járna, hogy az EU számos tagállama magas államadósságot halmozna fel, amelyet viszont nem tudna fenntarthatóan finanszírozni. Az EU néhány tagállamának jelenleg is kiugróan magas államadóssági rátája van, ám ezek nem jól megfontolt és célzott beruházások finanszírozása miatt keletkeztek – sokkal inkább egy kényelmes életmód fenntartása érdekében, amelynek számos veszélye van. Egy túlságosan rugalmas SNP szabály tovább nehezítené az EU gazdasági helyzetét és több veszélynek is kitenné.

Az idősebb magyar olvasók számára talán ismerős lehet egy hasonló eset saját történelmünkből, és annak részletes értékelése a „pizsamás interjúból.” Ugyan más a politikai és gazdasági környezet, de ha egy ország nem termeli meg azokat a gazdasági javakat, amelyeket viszont elkölt, annak mindig drága ára van. Az Európai Unió túlzott mértékű, valamint téves irányú és célú eladósodása sokkal nagyobb társadalmi és gazdasági károkat okozhat, mint a harminchárom évvel ezelőtti taxis blokád okozott Magyarországon. Éppen ezért fontos lenne, hogy a SNP új szabályai ne tegyék lehetővé a túlzott mértékű államdosság felhalomzását.

A cikk szerzője: Máthé Réka Zsuzsánnatudományos munkatárs NKE Európa Stratégia Kutatóintézet

Heti pénz és szerencse horoszkóp - a BIKA extra pénzhez jut, a HALAK szerencsejátékon nyerhet

Pénz és szerencse horoszkóp a most induló hétre vonatkozóan. A horoszkóp érvényessége: 2024. március 4. - 2024. március 10. között. Mire számíthatunk a csillagok állása alapján a pénz és szerencse területén? Lássuk!
2024. 03. 04. 01:00
Megosztás:

Szárnyalnak a mém érmék, a kutya után egy béka lehet a befektetők kedvence?

Úgy tűnik, a mém érme mánia visszatért, hiszen például a Solana-alapú dogwifhat (WIF) token látványos árfolyam-emelkedést produkált. A WIF ára 134 százalékot emelkedett az elmúlt három napban.
2024. 03. 04. 00:01
Megosztás:

Régóta lejtmenetben van már a feldolgozóipar

Februárban tovább csökkent az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménymutatója a gyenge kereslet hatására, ugyanakkor a cégek optimisták a kilátásokat tekintve.
2024. 03. 04. 00:01
Megosztás:

Nőtt a privátbanki vagyon

Jelentősen, több mint 50 százalékkal, 737 milliárd forintra nőtt a K&H privátbanki ügyfelek befektetési alapokban lévő vagyona 2023. és 2024. januárja között - közölte a pénzintézet pénteken.
2024. 03. 03. 23:00
Megosztás:

Már lehet licitálni az EM-nél

Új tőzsdén lehet kereskedni, még februárban lezajlott az energiamegtakarítások első aukciója - jelentette be pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
2024. 03. 03. 22:00
Megosztás:

Nagyot futott tavaly az export

Ismét óriási rekordot döntött tavaly a magyar exportteljesítmény, miközben a külkereskedelmi mérleg is nagy nyereséggel zárt, így sikerült ledolgozni az energiaárak égbe szökése miatti 2022-es veszteséget - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a törökországi Antalyában.
2024. 03. 03. 21:00
Megosztás:

Magához tért valamelyest a lakáspiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt - közölte saját adatai alapján az ingatlan.com pénteken az MTI-vel.
2024. 03. 03. 20:00
Megosztás:

Megnyílt a Safari Hotel

Safari Hotel néven új, háromcsillagos szálloda nyílt Szegeden, a Szegedi Vadaspark szomszédságában.
2024. 03. 03. 19:00
Megosztás:

Új vezérigazgatója lett a Novartis Magyarországnak

Március 1-jétől Colette Matz lett a Novartis Magyarország új vezérigazgatója - közölte a Novartis Hungária Kft. pénteken az MTI-vel.
2024. 03. 03. 18:00
Megosztás:

Jócskán adakoztunk a postákon a tavalyi évben

A Magyar Posta Zrt. tavaly több mint 12,3 millió forint adományt gyűjtött a postai perselyekben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek, amelyet ünnepélyes keretek között adott át a szervezet országos segélyközpontjában, Csepelen.
2024. 03. 03. 17:00
Megosztás:

Keresettek az egészséges reggelik

A gabonapelyhek közül az egészséges termékek a legkeresettebbek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint, amelyből kiderül az is, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott a gabonapelyhek összetétele: csökkent a szénhidrát- a cukor és sótartalmuk, míg a fehérje, zsír- és rosttartalom emelkedett, így egyes gyártók esetében a jelenleg forgalomban lévő termékek már nem tartoznak a népegészségügyi termékadó alá - ismertette a kamara pénteki közleményében.
2024. 03. 03. 16:00
Megosztás:

Zöldebb lett az ALDI

Az ALDI valamennyi áruházában üzembe álltak a visszaváltó automaták, a vásárlók pedig már megtalálhatják a polcokon az első visszaváltható palackokat, amelyeket a csomagoláson található visszaváltási logó és az ártáblán is feltüntetett pluszinformációk segítségével azonosíthatnak - közölte az áruházlánc az MTI-vel.
2024. 03. 03. 15:00
Megosztás:

Export-import - melyik országgal a legnagyobb Magyarország kereskedelme?

2023 negyedik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,8, importja 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2024. 03. 03. 14:00
Megosztás:

Felemás volt év elején az export-import

2023 decemberében a kivitel volumene 8,4, a behozatalé 0,8 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakihoz viszonyítva.
2024. 03. 03. 13:00
Megosztás:

A 4iG Nyrt. hasított 2023-ban

A 4iG Nyrt. megduplázta árbevételét, és háromszorosára növelte EBITDA-eredményét tavaly, az infokommunikációs vállalatcsoport konszolidált árbevétele 594,4 milliárd forintra, pénzügyi és értékcsökkenési leírások előtti szokásos (EBITDA-) eredménye 197,4 milliárd forintra nőtt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közölt gyorsjelentés szerint.
2024. 03. 03. 12:00
Megosztás:

Az Európai Bizottság rábólintott a módosításokra

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
2024. 03. 03. 11:00
Megosztás:

A BMI eredményei finom mozgást mutattak

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke 52,2 pontra javult a januári 50,1 pontos értékről; februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt bővülésről számoltak be - közölte pénteken a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).
2024. 03. 03. 10:00
Megosztás:

Valaki nagyon belejött... Ismét volt öttalálatos a lottón!

Ismét sikerült valakinek mind az öt számot teliba trafálnia az ötöslottón, így a rekordnyeremény után újra van főnyeremény a legkedveltebb hazai lottójátékon. Vajon mennyi lehet az esélye annak, hogy ugyanaz a személy nyerte, mint a rekodnyereményt a múlt héten?
2024. 03. 03. 09:00
Megosztás:

Növekvő forgalomban csökkent a BUX a héten

Növekvő forgalomban csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 66 169,03 ponton zárt pénteken, 94,15 ponttal, 0,14 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel korábban.
2024. 03. 03. 08:00
Megosztás:

A kriptó elemző 35-szörös rally-t jósolt ennek az altcoinnak 2024-re, miközben a Polygon (MATIC) elérte az 1 dolláros árat, és a Gala (GALA) is szárnyal

A Bitcoin ETF jóváhagyásának hosszú folyamata után a kriptovaluták többsége komoly menetelésbe kezdett. A Polygon (MATIC) ára hónapok óta először érte el az 1 dolláros szintet. Eközben a Gala (GALA) bullish árfolyammozgást tapasztal, az elemzők hatalmas ralit jósolnak a következő hetekben is. Egy másik fejleményként a KangaMoon (KANG), a piac egyik legjobb meme érméje, 50%-os megtérülést biztosított korai befektetőinek. Az elemzők szerint a KangaMoon-t az erős hasznossága fogja 35-szörösére röpíteni az árát 2024-ben.
2024. 03. 03. 07:00
Megosztás: