Három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz Németországban
Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató intézet ügyvezetője egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a legutóbbi felmérésekből kibontakozó erőviszonyok alapján vagy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vagy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtheti össze a legtöbb szavazatot a szeptember 26-i választáson, megszerezve a kormányalakítás lehetőségét.
Azonban az SPD-nek és a CDU/CSU pártszövetségnek is legalább két partnert kellene majd megnyernie, hogy többségi parlamenti támogatásra támaszkodó kormányt alakíthasson.
Ez a hármas koalíciós összetétel újdonság, és az utóbbi évtizedekhez képest nehezítheti a kormányzati munkát. Ráadásul a választás után visszavonuló kancellár, Angela Merkel "vákuumot hagy maga után".
Mindez akár "instabilitáshoz" is vezethet a végrehajtó hatalomban, "amelyhez nem vagyunk hozzászokva Németországban" - fejtette ki a Forsa vezetője.
Angela Merkel lehetséges utódairól szólva aláhúzta, hogy a jelenleg legnépszerűbb kancellárjelölt, a szociáldemokrata Olaf Scholz "csupán kihasználja ellenfelei gyengeségét".
Manfred Güllner úgy vélekedett, hogy Scholz a választók megítélése szerint a Merkel-kormány pénzügyminisztereként ugyan jó munkát végzett, "de ennél többről nincs szó". Így nincs is akkora tekintélye, kisugárzása, mint a korábbi SPD-s kancellároknak hivatalba lépésük előtt - tette hozzá.
A Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock a szakértő szerint esélytelen a választók szemében, és a tavaszi jelölése után történt botlásai, melléfogásai a kampány döntő szakaszára már a pártja népszerűségét is megtépázták.
Ugyancsak rossz helyzetből vág neki az utolsó négy hétnek a CDU/CSU-jelöltje Armin Laschet CDU-elnök, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke.
A jobbközép pártszövetség már csak a kancellárjelölt leváltásával végezhetne biztosan az első helyen szeptember 26-án, vagyis ha Armin Laschet helyett a jóval népszerűbb CSU-elnök, Markus Söder bajor kormányfő indulna.
Erre azonban már nincs lehetőség, mert a levélszavazás lehetőségének megnyitásával augusztus 16-án elkezdődött a választási folyamat, és a menet közbeni csere jogi bizonytalanságot okozna - fejtette ki Manfred Güllner.
Kiemelte, hogy Armin Laschetnek nincs határozott politikai arculata, nincsenek saját témái és a nagy többség véleménye szerint különösen rosszul teljesített a válságkezelésben, amikor július közepén minden idők egyik legsúlyosabb árvize pusztított a tartományában.
Ugyanakkor a kampány legfontosabb eseményei, például a kancellárjelölti televíziós viták még hátra vannak, és a CDU/CSU összegyűjthet annyi szavazatot, amennyivel az SPD előtt végez, és így mégis Armin Laschet lesz Németország következő kancellárja - mondta a Forsa ügyvezetője.
A társaság legutóbbi, kedden ismertetett mérése szerint az SPD egy százalékponttal vezet, a szavazatok 23 százalékára számíthat, míg a CDU/CSU 22 százalékon áll.
Egy másik kutató cég, a Kantar brit multinacionális piackutató csoporthoz tartozó Emnid, csütörtökön közölt adatai szerint az SPD és a CDU/CSU is 23 százalékon áll. A Zöldek támogatottsága mindkét felmérés szerint 18 százalékos.
Tavasszal néhány hétig a Zöldek vezettek a felmérésekben, nyár elejétől július közepéig pedig a CDU/CSU, amely a 30 százalékos szintig erősödött, megközelítve a legutóbbi, 2017-es választáson elért 32,9 százalékot. Az SPD nyár közepe óta csaknem 10 százalékponttal erősödött, támogatottsága a 14-15 százalékos szintről emelkedett 23 százalékra, meghaladva a 2017-es 20,5 százalékot.
A Bundestag kisebb pártjainak támogatottsága nem változott számottevően. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékos eredményre számíthat, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 6-7 százalékon áll.
