Akár a nyugdíjad felét is elvehetik, ha tartozásod van
Hogyan működik a levonás a nyugdíjból?
A nyugdíjból történő letiltásra külön szabályok vonatkoznak, de ezek mellett a bírósági végrehajtás általános előírásait is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a levonás mértéke és módja nem véletlenszerű, hanem pontosan meghatározott.
1. Alapszabály: maximum 33% levonás
Normál esetben a nyugdíjad legfeljebb egyharmadát, azaz 33%-át vonhatják le tartozás miatt. Ez az általános kiindulópont.
2. Mikor ugorhat 50%-ra a levonás?
Vannak helyzetek, amikor ennél jóval többet is levonhatnak. A nyugdíj akár felét (50%-át) is elérheti a letiltás, ha:
- egyszerre több végrehajtás van folyamatban,
- gyermektartásdíj-tartozásról van szó,
- vagy jogtalanul felvett nyugdíjat kell visszafizetni.
3. Meglepő szabály: 200 ezer forint felett nincs felső határ
Itt jön a legmegdöbbentőbb rész. Ha a levonás után megmaradó nyugdíj meghaladja a 200.000 forintot, akkor az e feletti részből korlátlanul lehet levonni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a nyugdíj több mint 50%-a is levonható.
4. Van egy védett minimum összeg
Nem minden nyugdíj „érhető el” a végrehajtás számára. Létezik egy úgynevezett mentességi határ:
- Ha a nyugdíj nem éri el a nettó minimálbér 60%-át, akkor általában nem lehet belőle levonni.
- 2026-ban ez az összeg körülbelül 128.800 Ft.
Fontos kivétel:
- Gyermektartásdíj esetén még ebből az alacsony összegből is lehet levonni.
5. Mi a helyzet az extra kifizetésekkel?
Sokan nem tudják, de a nem havi rendszerességű juttatások – például a 13. havi nyugdíj – szinte teljesen védettek.
Ezekből csak két esetben vonható le pénz:
- gyermektartásdíj tartozásnál,
- illetve ha bíróság által megítélt kártérítést kell fizetni egy sértettnek.
Ide tartoznak például:
- 13. és 14. havi nyugdíj,
- visszamenőleges emelések,
- késedelmi kamatok,
- egyszeri segélyek,
- nyugdíjprémium,
- jubileumi juttatások.
Összefoglalva: mennyire kell tartanod a levonástól?
A nyugdíjból történő levonás rendszere elsőre bonyolultnak tűnhet, de a lényege egyszerű:
- általában legfeljebb 33%,
- speciális esetekben 50%,
- magasabb nyugdíjnál akár ennél több is,
- alacsony nyugdíjnál viszont teljes védelem (kivéve gyermektartásdíj).
A legfontosabb tanulság: a nyugdíj sem „érinthetetlen”, de a törvény igyekszik egy minimális megélhetési szintet minden körülmények között biztosítani.