A kormány hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a 14. havi nyugdíj bevezetésére vonatkozik.

A nyugellátások kifizetésével összefüggésben érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat mind azoknak, akik a közeljövőben vonulnak nyugdíjba, mind azoknak, akik már kapják az ellátást, illetve a hozzátartozóknak – legyen szó öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjról.

A Parlament Gazdasági Bizottsága jóváhagyta azt a jogszabály-módosítást, amely szerint 2026. január 1-jétől kétszeresére emelkedhet – azaz 300 000 forintra nőhet – az ATM-ekből havonta díjmentesen felvehető készpénz összege. Ha a Parlament is rábólint a javaslatra, mintegy 1,3 millió nyugdíjast érint majd az intézkedés, mivel ennyien kapják bankszámlára a nyugdíjukat.

A megélhetési szempontok és a közösséghez tartozás érzése egyaránt ösztönzi a dolgozó nyugdíjasokat – derül ki a WHC Csoport, Magyarország egyik legjelentősebb HR-szolgáltatójának adataiból.

A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden a tárca közösségi oldalán.

Mi az igazság a „2026-os nagy nyugdíjforradalomról"? Az elmúlt hetekben tele volt a sajtó azzal, hogy „2026. januártól megszűnik a 65 éves nyugdíjkorhatár, mindenki szabadon dönthet, mikor megy nyugdíjba”. Néhány nagyobb portál is átvette ezt a hírt – majd gyorsan visszavonta, mert kiderült: álhír volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan is cáfolta, hogy megszűnne a 65 éves korhatár, vagy hogy gyökeresen átalakulna a rendszer.

A 2026-os nyugdíjemelés már most nagy vitát vált ki: a kormány a 3,6%-os inflációs előrejelzéshez köti az emelést, miközben több szakértő szerint ez alábecsüli a várható pénzromlást. Nézzük a részleteket!

Mivel a januári nyugdíjemelés óta magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíjkiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47 200 forintot - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Az elmúlt hónapok jelentős változásokat hoztak a magyar lakosság pénzügyi hangulatában és várakozásaiban: látványosan nőtt azok aránya, akik a nyugdíjas éveik anyagi bizonytalanságától tartanak, miközben a rövid távú gazdasági kilátások is romlottak.

A Grantis pénzügyi tanácsadó számításai szerint az elmúlt évek világgazdasági ingadozásai ellenére a vizsgált nyugdíjbiztosítási alapok több mint 30 százaléka 10 százaléknál magasabb évesített hozamot produkált.

Már tízezrek kapnak magyar nyugdíjat külföldön: 2024 elején kb. 49 ezer külföldön élő személynek folyósítottak magyar nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást (ennek ~74%-a öregségi nyugdíj). A legtöbb utalás Németországba, utána Ukrajnába, Ausztriába, majd Szlovákiába érkezik. Miért és hová költöznek ma leginkább a magyar nyugdíjasok?

Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány döntést hozott a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, és jelenleg a részletek kidolgozása folyik. Nézzük mit lehet tudni, részletek cikkünkben.

Sok idős ember jogosan érzi úgy, hogy nyugdíja nem tükrözi a valós életpályáját – vagy egyszerűen nem tart lépést az árak emelkedésével. Kevesen tudják azonban, hogy bizonyos esetekben lehetőség van a nyugdíj újraszámítására, illetve emelésének kérelmezésére. Mutatjuk, mikor, hogyan és hova kell fordulni, ha valaki szeretné hivatalosan kérni a nyugdíja emelését Magyarországon.

Franciaországban ismét a politikai viták középpontjába került a nyugdíjreform felfüggesztésének ügye. Ez jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, az egyes uniós tagállamok milyen nyugdíjrendszert alkalmaznak, és milyen életkort szabnak meg a munkából való visszavonulásra.

14. havi nyugdíj: politikai ígéret vagy fenntartható segítség?

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi szabályozása – bár nem egyetlen, frissen kihirdetett rendeletben testesül meg – folyamatosan módosul, új intézkedéseket és juttatásokat vezetve be, amelyek komoly hatással vannak a 60 és 89 év közötti korosztályra.

A magyar nyugdíjrendszer aktuális szabályozása – bár nem egyetlen, drámai, újonnan aláírt rendelet formájában – folyamatosan hoz változásokat és juttatásokat, amelyek jelentős mértékben érintik a 60 és 89 év közötti korosztályt.

Nézzük, mi a helyzet ebben az esetben. Releváns jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

Biztosan te is észrevetted már: a legtöbb nő, amint leül, ösztönösen keresztbe teszi a lábát. Legyen szó munkahelyi értekezletről, randiról, vagy épp egy kávézói beszélgetésről – a mozdulat szinte automatikus. De vajon miért teszik ezt a nők? Csak kényelmesebb így? Vagy valami mélyebb, tudatalatti üzenet rejtőzik mögötte?

A hozzátartozói nyugellátások – köztük az özvegyi nyugdíj – igénylésének alapfeltétele, hogy az elhunyt személy halálakor már nyugdíjas legyen, vagy a jogszabályban előírt szolgálati időt teljesítse – olvasható az ado.hu szakportál írásában.